Immár hagyomány, hogy a tanév első heteiben útra kel a gimnázium. Idén, szeptember 26-án, Sopronban és környékén jártunk. Buszaink korán reggel indultak, hogy 10 órára megérkezzünk a nyugati határsávban található Mithrász-szentélyhez, illetve a fertőrákosi kőfejtőhöz.

Különleges élmény volt az ókori Mithrász-szentély meglátogatása. Az egykori vasfüggöny mentén ma túraút van. A kerékpárút a Fertő-Hanság Nemzeti Parkon vezet át, s a Fertőrákos és Fertőmeggyes közti útszakaszon újra látogatható a felújított, ókori, II. századi szentély. Kisvasúttal érkeztünk a 2001 óta a Világörökség részét képező kultikus Mithrász- domborműhöz. A szentélyt már 1866-ban felfedezték, és védőépülettel igyekeztek megóvni a kivételes műemléket. A trianoni határzónába eső szentély 1948 után nem volt látogatható, hisz aknazár és a vasfüggöny zárta el az érdeklődők elől. 1991 óta ismét megtekinthető ez a kivételes kultúrtörténeti érték.

Képek

A vidék másik legnépszerűbb látványossága a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház. Minket is lenyűgözött a kőfejtő. 2015-ben nyitották meg a felújított bányát és környékét, sok új szolgáltatással és látványelemekkel. Kellemesen elfáradtunk a tanösvényen, megcsodáltuk a kilátókról a Fertő-tó vidékét. Énekeltünk a barlangszínházban, hol nyaranta opera- és színházi előadásokat tartanak. A hatalmas sziklafalra vetített film látványosan bemutatta a kőbánya kialakulásának körülményeit, egészen az itt hullámzó Pannon-tenger élővilágának megidézésétől. Az itt létrejött lajtamészkőből építkezett a környék évszázadokon keresztül. Scarbantia falai, a lébényi templom, Sopron épületei, a bécsi városháza, a Votivkirche, a Művészettörténeti és a Természettudományi Múzeum ennek a kőfejtőnek köszönheti létrejöttét.
A délutánt Sopronban töltöttük. Belvárosi sétánk során felidéztük a 2000 éves város múltját, megcsodáltuk történelmi, művészeti emlékeit. A város óvja szellemi és tárgyi értékeit, igyekszik megőrizni azokat a jövő számára. 2016-ban ICOMOS-díjat kapott a Várfal sétány és a Várkerület felújításáért.
Scarbantia a borostyánút fontos állomása volt az ókorban is. A magyar királyság jelentős városa Sopron már a korai középkorban is, hisz 1277-ben szabad királyi városjogot kapott az uralkodótól. A XVII. században három koronázás helyszíne is volt a város: a Kecske-templomban 1622- és 1681-ben királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronáztak. A XX. század két jeles dátuma pedig: 1921. december 14-i népszavazás a hovatartozásról, illetve az 1989. augusztus 19-i páneurópai piknik a város határában.
A civitas fidelissima Fő terén állva minden házról meg kellett emlékeznünk. A Mátyás királyt vendégül látó Storno-házról, a Lackner-házról,s tulajdonosáról, a nagyszerű polgármesterről, a római kőtárat rejtő Fabricius-házról, a királyokat vendégül látó Kossow-házról.A XIII. században épült csodálatos, gótikus templomról, a Kecske-templomról, mint koronázó templomról beszéltünk. A város jelképe pedig nem csupán a Tűztorony, hanem híres bora is az, a Soproni Kékfrankos.
A nap befejezéseként szabadprogramot adtunk, kaptunk. Megkóstoltunk soproni ételeket, sétáltunk az ódon hangulatú utcákon.
Tartalmas nap volt, s reméljük emlékezetes is marad a diákok számára.