A Kodály Zoltán Gimnázium felvidéki vendégszereplése
Gimnáziumunk újból útnak indultunk 2015. március 14-én reggel a Felvidékre, hogy együtt ünnepeljük az ott élő magyarsággal jeles nemzeti ünnepünket. Az idén két napot tartózkodtunk az ott élő magyarok körében.
A reggeli indulás után megérkeztünk szokásos szálláshelyünkre, Felsőszelibe. Segítségünkre csatlakozott hozzánk Neszméri Katalin, ki a két nap során kalauzolt minket fellépéseinken. Első szereplésünk Vezekényben volt. Megnézhettük a helyi óvodások ünnepi műsorát, majd énekeltünk a Fő téren rendezett koszorúzási megemlékezésen. Utunk folyamán mindenütt találkoztunk a történelemmel, a tallósi Esterházy-kastély mellett elhaladva elhatároztuk, hogy egy következő utunk folyamán meg kell ismernünk ezt az emlékhelyet is. E nap második fellépése Feketenyéken történt. Az itteni kultúrházban fogadott minket Csadi Zsuzsanna polgármester asszony és a Csemadok ottani elnöke, Losoncky Margit. Itt is volt szerencsénk megnézni a helyiek műsorát. Az alapiskola diákjai szavaltak, táncoltak, s a falu asszonyaiból megalakult Szivárvány kórus adta elő műsorát. A műsor következő részét adta a mi iskolánk.
Felvidéki utunk során a következő darabokból állítottuk össze műsorunkat:
- Lánykari művek:
o Bárdos Lajos: A márciusi ifjak
o Bárdos Lajos: Kossuth toborzója
o Kodály - Berzsenyi: A magyarokhoz
- Férfikari művek
o Erkel Ferenc: Éljen a haza
o Nádasdy Kálmán: Körtéfa
o Kossuthról szóló népdalcsokor
o Kodály – Berzsenyi: A magyarokhoz
- Vegyeskari művek, melyek a misén és az istentiszteleten hangzottak el:
o Josquin des Prez: Ave vera virginitas
o Bárdos Lajos: Sancta parens
o Karai József: Néha úgy érzem
- Petőfi Sándor: A szabadsághoz
- Vasvári verbunkos
A második nap nagyon zsúfolt volt, időnk szorosan be volt osztva, egyik fellépés követte a másikat. Taksony, Deáki, Galánta, Pered megemlékezésein vettünk részt. Már reggel 8 órakor Taksonyban léptünk fel, a katolikus templomban a mise szertartásához kapcsolódva énekelt iskolai kórusunk. Itt is várt minket a polgármester asszony és a Csemadok ottani elnöke, valamint Halász Imre plébános úr. A szertartást követően a taksonyi Hősök szobránál énekeltünk a koszorúzási ünnepség hátteréül. Autóbuszunkkal Deákiba érkeztünk. A református templomban vettünk részt istentiszteleten. Édes Ákos tiszteletes úr s a polgármester asszony, Jakócs Krisztina, valamint a Csemadok helyi elnöke, Baross Jolán várta megérkezésünket. A református templom karzatán énekeltek iskolánk diákjai, hozzájárulva az istentisztelet ünnepélyességéhez. A templom előtt álló szobornál újabb koszorúzási ünnepség következett, természetesen kóristáink az anyaország üdvözletét ide is elhozták.
Utunk következő állomása Galánta volt. A város temetőjében vettünk részt koszorúzási ünnepségen. Itt nem csak 1848 emléke előtt tisztelegtünk, hanem Kodály emlékét is megidéztük, mert meglátogattuk annak a Mihók prímásnak a sírját, aki ihletője volt a Galántán élő fiatal Kodálynak. Visszautaztunk Deákiba, s ott egy szabad órát tölthettünk a katolikus templomban. Meglátogattuk a templom jeles nevezetességeit. Az emeleti szinten feltárták a 13. századi bencés szerzetesek celláit, ülőfülkéit, s a korból fennmaradt freskótöredékeket. A templom földszintjén Kontuly Béla freskói kötelezik megállásra a látogatót. E Kontuly freskók legértékesebbjei a Szent István kápolnában találhatók. A képek megörökítik a deáki bencés monostor alapítását, Imre herceget, miközben atyja, a király átadja számára az Intelmeket, valamint látjuk István királyt, amint Szűz Máriának ajánlja az országot.
Ezután Peredre utaztunk. A peredi csata emlékoszlopánál koszorúzási ünnepségen vettünk részt a peredi asszonykórussal együtt. Majd 18 órakor részesei voltunk a peredi ünnepi emlékműsornak a művelődési központban. Itt nívós műsort adtak a helyi magyar közösség diákjai. Hallottunk szép szavalatokat, színpadi jelenetet láttunk Bem Józsefről, felléptek a peredi női kórus tagjai, zárásul pedig egy citerazenekar adott elő 48-as katonanótákat. Iskolánk diákjai pedig részben férfikari műveket, részben vegyeskari műveket énekeltek. Elhangzott Petőfi A szabadsághoz című verse, s iskolánk három néptáncot tanuló diákja vasvári verbunkost táncolt. Az est nagy sikert aratott a nézők körében. Két napos utunkat fogadás zárta: ahol nem csupán megvendégeltek bennünket, hanem megköszönték, hogy jelen voltunk a felvidéki magyarok 48-at köszöntő megemlékezésein.
Zárásul köszönetet mondunk a Rákóczi Szövetségnek, hogy támogatta a diákutazási program keretében felvidéki utunkat.