Egy különleges földrajzóra
Az utolsó természetismeret órák egyikén az 5. é-sek elfoglalták a homokozót: a gyakorlatban próbálták ki mindazt, amiről eddig az osztályteremben tanultak. Munkájuk nyomán hamarosan a legkülönfélébb formák népesítették be a terepet, nagy örömöt szerezve a gyerekeknek.
Egy különleges földrajzóra
Egy májusi szerdán a harmadik órában, földrajzon a változó földfelszínt vettük. Azt beszéltük meg Zsuzsa nénivel, hogy másnap - mivel ő jön be helyettesíteni -, ha jó idő lesz, kimehetnénk az udvarra, és amit tanultunk, megvalósíthatnánk igazából: homokból. Másnap reggel az osztályban gyülekeztünk. Néhányan hoztak lapátot, vittünk ki vizes üvegeket, locsolókannát, és már el is kezdtük a munkát. Csapatokba oszlottunk. Néhányan hegyeket, bányatavat, mások vulkánt vagy krátertavakat készítettek. Az egyik krátertóból eredt egy folyó is, ami tölcsértorkolattal végződött.
Jó óra volt, mindenki élvezte. Mintha egy óra alatt tanultunk volna meg szinte mindent. Megvizsgálhattuk a vulkánokat, a víz romboló erejét, ami sziklákat is képes magával görgetni. A természet közepébe, a nem emberi kéz alkotta helyekre csöppentünk ebben az érdekes órában, amire mind tisztán és élvezettel emlékszünk.
Polgár László Imre
5. é osztály