Csibeavatás
A tornaterem teljesen megtelt ezen a novemberi délutánon, hiszen mindenki a három ötödik osztály bemutatkozására és próbatételeire volt kíváncsi. Lehetett is! A kis csibék és a nagy nyolcadikosok hetek óta izgatottan készültek a jeles eseményre. Az ötödikesek táncot mutattak be és verset írtak, majd játékos feladatokat oldottak meg. A 8.é osztály jól megdolgoztatta a kicsiket, mire megkaphatták az elismerő emléklapot és a süteményt. A vidám, felszabadult estét a szokottnál is népszerűbb, elmaradhatatlan diszkó zárta.
A csibeavatás
November 11-én, pénteken iskolánkban játékos vetélkedő, csibeavató megrendezésére került sor. A nyolcadikosok ekkor avatták az ötödikeseket felsős tanulókká. Három osztály mérte össze tudását és ügyességét: az 5.a, az 5.b és az 5.é. Mivel a 8.é szervezte a versenyt, ezért ők voltak a zsűritagok is. A programot a tornateremben tartottuk.
Mindenki feszülten figyelt, hogy mi lesz az első feladat. Az ötödikeseknek egy istenítő ódát kellett írni a nyolcadikosokról még napokkal a buli előtt. Most fel kellett olvasniuk. Az a-sok az é-sek verssel, a b-sek fogalmazvánnyal dicsérték a nagyokat. Mindegyik nagyon jól sikerült. A következő feladat a földimogyoró-evő verseny volt. Minden osztályból két-két gyereket kellett választani, és egymással szemben állva, a kezük használata nélkül kellett hogy megegyék a csemegét. A játék időre ment. A küzdelem nagyon szoros volt, de végül is a mi osztályunk tálkáján egy-két szemmel kevesebb maradt. Azután az ügyesség és a szemfülesség próbája következett. Minden osztálynak meg kellett találni és kézbe venni egy-egy, a helyszínen elrejtett virágot, majd képviselőt választani, aki szerelmet vall az egyik zsűritagnak, és átnyújtja a virágot. Volt ám kuncogás, nevetgélés! Senki sem akarta elvállalni, annyira égő volt. Végre-valahára minden osztályból kiállt valaki, és pironkodva bevallotta, hogy ő mennyire szereti a kiszemelt fiút vagy lányt. A legtöbben dőltünk a nevetéstől. Miután túltettük magunkat a vidámságon, kiderült, mi lesz az ötödik feladat. Ki kellett húzni egy kalapból egy cédulát, és azt a dalt kellett elénekelnünk, ami rajta állt. Az a-sok a Három szabólegényke, a b-sek a Boci, boci tarka, az é-sek A szegedi halastó kezdetű dalt adták elő. A b-sek éneke kevésbé, de a másik két osztályé jól sikerült. A hatodik és egyben utolsó feladat az előre elkészített és jól begyakorolt zenés-táncos koreográfia bemutatása volt. Mindegyik csapat három különböző, a nyolcadikosok által mixelt dalból készült zenére táncolt. Mind nagyon látványos és sikeres volt, de a legjobb, legötletesebb produkciót az é-sek hozták létre. A fiúk lányoknak, a lányok fiúknak öltöztek, és annyira jó volt az előadásuk, hogy a közönség egyöntetű kérésére még meg is kellett ismételniük a táncot. Ezután már csak a díjkiosztó volt hátra. A zsűri hosszas gondolkodás után úgy döntött, hogy az 5.é az első, az 5. a a második, az 5. b a harmadik helyezést érte el.
Utána diszkó volt a tornateremben. Ezen mindenki nagyon jól érezte magát. Aznap este az ötödikesek egy oklevéllel és sok szép élménnyel mehettek haza.
Matics Boglárka
5.b osztály
Csibeavató
Novemberben remek csibeavatón vettünk részt. A 8.é-sek kb. egy hónappal az avatás előtt adtak nekünk egy papírt, amelyen le volt írva, hogyan kell készülnünk. Amikor megláttuk a papíron, hogy táncolni kell, már aznap elkezdtük a próbát. Minden osztálynak kellett írni egy nyolcadikosokat istenítő ódát.
Az osztályok izgatottan készülődtek az előadásra. Aztán elérkezett a nagy nap…
Az avatás azzal kezdődött, hogy húztunk egy cédulát, hogy hányadiknak olvassuk fel az ódát. Az 5.a-sok kezdték. Egyszerre mondták mind, ami azt jelezte, hogy művük közös erőbedobással készült. Őket a b-sek követték, amit két lány olvasott fel. Az ő versük nem volt olyan hosszú, de attól még ugyanolyan jól hangzott. A mi ódánkat egy kis probléma miatt később szavalta el Bogi és Marci. Ezután a nagyok minden osztályból kihívtak egy lányt és egy fiút. Ekkor még senki sem tudta, hogy mi vár rájuk. Egy asztal két oldalára álltak, és a kezük használata nélkül kellett egy tányérból mogyorót enniük. Ezt a versenyt a b-sek nyerték meg. Aztán egy-egy virágot kellett megkeresni, és bókok kíséretében az egyik zsűritagnak adni. Ezt a feladatot a tánc követte. Az a-sok műsora vicces és kreatív volt, és nagyon tetszett, hogy együtt mozogtak. Az ő előadásukban az egyik fiú szólótánca nyerte el a közönség tetszését leginkább. Utánuk mi következtünk. A többiek szerint nálunk a három fiú brékelése és a fények voltak a legjobbak. Minket a b-sek követtek. Az ő előadásuk is remekül sikerült.
Végül kiderült, hogy mi lettünk az elsők. Nagyon boldogok voltunk, mert erre aztán nem számítottunk. Estig nem is hagytuk abba a bulizást.
De ezen a délutánon és estén szerintem nemcsak mi, hanem mindenki jól érezte magát.
Kneifel Nóra és Faragó Éva
5.é osztály