Szeptember 21-én gimnáziumunk színházbérletes diákjai a Katona József Színházba látogattak, ahol a Bánk bán című drámát tekintették meg. A darab a tavalyi bérlet koronavírus miatt elmaradt utolsó előadása volt, ami így az idei éved elején került bemutatásra.

A Katona József Színház első ízben adta elő névadójának meghatározó drámáját, többek között ezért is kísérte érdeklődés a vállalkozást. Érdekes párhuzamot eredményezett az is, hogy mind az író, mind a rendező (Tarnóczi Jakab) fiatalon, mindössze 25 évesen alkotta, illetve vitte színre a művet. 

Katona drámája 1814-15-ben, a Reformkor hajnalán született és fogalmazott meg gondolatokat a nemzetről, a hazafiságról; mindezek továbbra is aktuális, újraértelmezést kívánó fogalmak napjaink Magyarországán. A rendező igyekezett megfosztani a művet és annak értelmezhetőségét attól a pátosztól, ami Katona József művét jellemezte, ezáltal helyezve kortársi kontextusba a darab mondanivalóját. Mindez megnyilvánult a színpadképben, a különleges jelmezekben és a zenei hatásokban. A rendező a darab karaktereit is újrafogalmazta, elsősorban Bánk bán, Melinda és a királyné személyiségét láttatta más szemszögből. Tarnóczi Jakab értelmezésében Bánk bizonytalan, sokszor döntésképtelen, Melinda hűtlensége egyértelmű és Gertrúd is elveszíti a hatalmi gőgből eredő magabiztosságát. 

Bár a darab hosszú és ragaszkodik Katona eredeti szövegéhez, a színészi játék lebilincseli és átsegíti a nézőt a szövegértelmezés (és a maszkviselés) nehézségein. Az előadás nem maradt hatástalan: a diákoknak sokszor tehernek tűnő kötelező olvasmány jellegét feledtette a Katona József Színház Bánk bán rendezése.