A Bárdos-kórus Olaszországban

A Bárdos Lajos gyermekkar szeptemberben a Cologna Veneta-i kórus meghívására Olaszországba utazott. A gyerekeknek a fellépések mellett maradt idejük megcsodálni Mantovát, Veronát, Montagnanát és Velencét is. Sokan baráti kapcsolatba kerültek vendéglátóikkal, és mindannyian remekül érezték magukat. Szeretettel várjuk az olasz kórust jövőre Székesfehérváron!

Képek

Újságcikk

Verona

Szombaton reggel buszra szálltunk, és Cologna Venetából az olasz kórussal együtt elmentünk Veronába. Nagyon szép idő volt, végig sütött a nap.

Amikor megérkeztünk, kicsit várni kellett a parkolóban. Aztán mind a két kórus egyszerre indult el, gyalog. Mivel voltunk vagy kétszázan, elég nagy kocsisor állt miattunk a zebránál. Végigsétáltunk a városon, megnéztük a szép, régi épületeket, fényképezkedtünk a szobornak öltözött emberekkel, és beszélgettünk. Bementünk egy óriási kapun, ami mellett a fal tele volt írva nevekkel és tele volt ragasztva rágókkal. Gyorsan mi is aláírtunk és ragasztottunk. Aztán kicsit beljebb volt egy udvar, ahol egy Júlia-szobor volt, fölötte Júlia erkélyével. A szobornál nagy sorban állás volt, mindenki fényképet akart csinálni. Továbbmentünk, megnéztük a város többi részét is. Fagyiztunk, sétáltunk, és nagyon jól összebarátkoztunk az olasz kórus tagjaival Este fellépés várt ránk, úgyhogy megnéztük a helyet, ahol majd énekelni fogunk. Próbáltunk, ettünk, ittunk. Fölmentünk egy dombra, ahol padok voltak, és ahonnan nagyon szép kilátás nyílt a városra. Néhány óra múlva szóltak nekünk, hogy nemsokára kezdődik a fellépés, öltözzünk át. Na, akkor meg mind a kétszázan azért álltunk sorba, hogy átöltözhessünk a wc-ben. Végre mindenki elkészült. Megérkezett a közönség, mindenki leült. Először mi énekeltünk, majd a másik kórus. Mind a ketten óriási tapsot kaptunk, a végén pedig már egymás műsorszámait is megtanultuk, így együtt énekeltünk. Mindenki nagyon jól érezte magát. Amikor vége lett, fáradtan, de annál hangosabban fölszálltunk a buszra, és elindultunk vissza, a családokhoz. Éjfél is elmúlt, mire hazaértünk.

Szipola Zita

8.é

Olaszországi utazás

Tavasszal vendégül láttunk iskolánkban egy olasz kórust. Akkor már megtudtuk, milyen szépen énekelnek, és milyen jól játszanak hangszereiken. Az ő meghívásuknak eleget téve szeptember elején elutaztunk Olaszországba. Az előtt való napokban már izgatottan vártam, hogy ott lehessünk, és énekelhessünk társainknak új, különleges repertoárunkból, amelyet már régóta gyakoroltunk.

Szeptember 9-én kora reggel indultunk el Székesfehérvárról. Az utazás során sokat beszélgettünk, kártyáztunk, zenét hallgattunk, hogy könnyebben teljen az idő. Az út végén egyre nőtt bennem az izgalom és várakozás, hogy milyen családhoz fogok kerülni, és hogyan fogom felvenni a kapcsolatot velük. Este, megérkezésünkkor az olaszok már vártak mindenkire. Én egy olyan családhoz kerültem, ahol a fiú is beszél angolul. Beszélgetésünk során megállapítottuk, hogy mindössze négy nappal tér el a születésünk időpontja. A szülei nagyon kedvesen fogadtak, ők is jól beszélnek angolul. Ottlétem alatt sokat beszélgettem velük, és elmondtam nekik, hogy mi itt Magyarországon hol és hogyan élünk. Folyamatosan jó ellátást kaptam, és megismertettek néhány olasz ételspecialitással, mint például a bolognai spagettivel vagy a lasagnával. A második napon Veronába mentünk, ahol láthattunk pár érdekességet, például egy nagy amfiteátrumot vagy az erkélyt, ahol állítólag Rómeó titokban felmászott Júliához, bár elhangzott, hogy ez nem az igazi erkély, mert megsemmisült. Este volt az első fellépésünk a helyi színházban. Az olasz kórus kezdte az előadást. Fergeteges volt, ahogy játszottak hangszereiken. Ezután mi léptünk színpadra egy egészen más hangzással, ennek ellenére a telt házas színház közönsége nagyon megtapsolt bennünket. A vendéglátó olasz kórusnak is nagyon tetszett az előadásunk Úgy érzem, egy szép estét adtunk a Cologna Veneta-i közönségnek. A következő napon Mantovába utaztunk, ahol a város nevezetességeivel ismerkedtünk. Délután egy kisvárosba mentünk, ahol a helyi templomban énekeltünk. Másnap Montagnanát látogattuk meg, amely a világörökség része, hiszen épen megmaradt a teljes középkori városfal mind a huszonnégy bástyájával. Elcsodálkoztunk a régi szép épületeken, és egy középkori templomot is megnéztünk. Este volt a búcsúvacsora, mivel másnap már indultunk hazafelé. A vacsora jó hangulatban: énekléssel, táncolással telt, jól összebarátkoztunk az ottani kórussal. Az utolsó napon reggel elbúcsúztam vendéglátóimtól, megköszöntem a szíves vendéglátást, és meghívtam őket Magyarországra. Velencébe utaztunk, ez volt az utolsó helyszín, amire mindenki nagyon várt. Hajóval érkeztünk a csodálatos városba, és mikor megláttuk, nagyon elcsodálkoztunk, hogyan épülhetett cölöpökre. Velence látnivalókban gazdag, sokat közülük meg is csodáltunk, például a Szent Márk teret és a Sóhajok hídját vagy a Dozse palotát. Furcsa volt, hogy autók helyett hajókkal és csónakokkal közlekednek az „utcákon”. Hosszú utazás után késő éjszaka érkeztünk haza.

Nagyon örültem, hogy ízelítőt kaptam Olaszország néhány városából, megismerkedhettem az ottani emberekkel és szokásaikkal. Sok tapasztalattal és emlékkel tértem haza. Szállásadóim nagyon barátságos emberek voltak, meghívásomat elfogadták, és így remélem, jövő nyáron találkozhatok velük újra, itt Magyarországon, és ez a történet folytatódik.

Gyimesi Károly

8.é

Események

Bázisintézmény

Iskolai étkezés

Étlap

Étkezési térítési díj

Iskolai, kollégiumi étkeztetéssel kapcsolatos tájékoztató

Étkezést igénylő nyomtatvány az általános iskolában

Étkezést igénylő nyomtatvány a középiskolában

Ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés igénybevételéhez

Tájékoztató diabéteszről, allergiáról

Iskolapszichológus

Bemutatkozás

Iskolai közösségi szolgálat

Könyvtár

A Bárdos-kórus Olaszországban

OM azonosító

E-napló

KRÉTA napló

e-Ügyintézés

Tájékoztató

Partnerintézmény

Alapítvány

Hit- és erkölcstan oktatás

MZMSZ

Tehetségpont

EFOP-4.1.2-17-2017-00068

Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI infrastrukturális fejlesztése

Határtalanul

Comenius